Fejléc
Árnyék
 
Kisfaludi Strobl Zsigmond
Elválasztás

(Alsórajk, 1884. július 1. -
Budapest, 1975. augusztus 14.)

bibiliográfia

Sebestyén Károly: K.S.Zs.Magyar Művészet 1926/10. 555-565;

G.B. Shaw: Bevezető K.S.Zs. gyűjt. kiáll.kat.-hoz.;

London, White Alton Galleries, 1935;

Lázár Béla: K.S.Zs. újabb művei Magyar Művészet 1936;

Pogány Ö. Gábor: K.S.Zs.,  SzM. 1950. 103.;

Kopp Jenő: K.S.Zs. Bp., 1956;

Kálmán Gyula: K.S.Zs. emlékezete. Honismeret, 1984;

Kostyál László: A zalaegerszegi K.S.Zs. gyűjtemény. Bp., 1990;

Pótó János: Emlékmű, politika, közgondolkodás. Bp., 1989;

Kovács Péter: A tegnap szobrai. Szombathely, 1992.

 

Kisfaludi Strobl Zsigmond - életrajz
Elválasztás

1904-ben végzett az Iparművészeti Iskolán, Mátrai Lajos és Loránfi Antal osztályában, majd a következő tanévet Zala vármegye ösztöndíjával Bécsben töltötte, ahol A. Breneck óráit látogatta, az itthon töltött nyarakon pedig Stróbl Alajos és Telcs Ede voltak a mesterei. 1905-08 között az Országos Mintarajziskolán Radnai Béla és Székely Bertalan tanítványa. 1912-ben Finale c. szobrával Rudics-díjat nyert, a velencei biennálén pedig a Mosólány c. munkájával szerepelt. 1913-ban készítette első köztéri szobrát, a Szentesen 1934-ben felállított Horváth Mihály emlékművet. Ugyanekkor több hónapos nyugat-európai tanulmányutat tett és Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. Pályája elején nagy hatással volt rá Adolf Hildebrand könyve. Portretista karrierje is korán elindult Modelljei a legfelsőbb körökből kerültek ki. Művészpedagógusként hasonló jelentőségre tett szert, 1924-től 1960-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán. A Horthy-korszak vezető szobrásza volt, aki a hősi emlékművek sorát mintázta meg (Kapuvár, Körmend, Gyöngyös). Budapesten 1921-ben állították fel az egykori irredenta szoboregyüttes Észak című allegorikus férfialakját, 1930-ban Szent Imre szobrát. Jelentős nemzetközi elismeréseket szerzett: 1927-ben Philadelphiában arany érmet nyert, 1928-ban Pittsburgh-ben a város arany kulcsát érdemelte ki. 1929-ben a barcelonai nemzetközi kiállításon szereplő szobrával, a Vénusz születésével szerzett aranyérmet, 1937-ben a párizsi világkiállítás alkalmából tiszteletbeli doktorrá avatták, Ad Astra c. munkájáért. Pályája 1945 után is sikeresen folytatódott, a Gellérthegyre 1947-ben emelték a Felszabadulási emlékművét. Rendkívül termékeny és sokoldalú szobrász volt: érmei, kisplasztikái, domborművei mellett mintegy 2600 portrészobra és több mint 50 köztéri szobra készült el (Budapest, Városliget, az Íjász (1918-1929); Hősök tere, Millenniumi emlékmű, Rákóczi és Kossuth szobra (1953-55); Nyíregyháza. Vénusz születése (1933); Eger, Végvári Harcok (1967). Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban 1976-ban avatták fel önálló gyűjteményét. A magyar állam 1952-ben Kiváló Művész kitüntetéssel, 1950-ben és 1953-ban Kossuth-díjjal tisztelte meg. 1958-tól a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tagja.

Önéletrajza: K.S.Zs.: Emberek és szobrok. Bp., 1969.

 

Pallag Márta

művei
Elválasztás

© Városi Képtár – Deák Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10. – deak@deakgyujtemeny.hu
magyarenglish