Gyengeelméjű katona (Mentally Retarded Soldier)

leltári szám: 94.227.1.
méret: 74,3 x 58,7 cm

korszak: 1910-es évek
képzőműv. ág: festészet
műfaj: portré
technika: olaj
anyag: vászon

Az I. világháborúban Rudnay is bevonult a 25. közös gyalogezredhez, Losoncra: karpaszományos szakaszvezető, nagyothallása miatt segédszolgálatos. 1915. márc. 15-től 1918. szeptemberéig katonáskodik. A kiképzés erős testi és lelki gyötrelmet jelentett számára. A Losoncon készült képek (1918-ban mutatta be ezeket az Ernst Múzeumban) háborús eseményeket ábrázolnak (Lövészárokban, Roham, Kozákroham), megörökítik a "másik oldalt", az ártatlanul szenvedő polgári lakosságot (Menekülők - többféle változatban, Menekülő asszony), s a harci események odaparancsolt, kivezényelt résztvevőit (Elesett katonák). Mindezek között legszerencsétlenebb a gyámoltalan Gyengeelméjű katona, aki mintha - sajátos módon - tudatában is lenne fogyatékosságának. Kopaszra nyírt fejét lehajtja, nagy fülei elállnak, tartása félszeg, ügyetlen. A sötét háttérből alig emelkedik ki az egyenruha barnászöld színfoltja, csak a fehér ing világít. Rudnay ebben példaképét, Munkácsyt követi: a szín a kompozíció eszközeként kap hangsúlyt. Tanítványai szerint a festő egy ízben kijelentette: az kényszeríti festésre, ami megindítja. A kiszolgáltatott, boldogtalan katonával mélyen együtt érez.

Szatmári Gizella

A kép 1969-ben Aradi Nóra tulajdonában volt.

Kiállítva:

Rudnay és Pásztor János gyűjteményes kiállítása, Ernst Múzeum XXXIII. kiáll. 1918. kat. 50;

Rudnay Gyula emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria,'1969', kat. 22 /Katona/.

Irodalom:

Farkas Z.: Rudnay Gyula és Pásztor János kiállítása. Vasárnapi őjság, 1918. 531. repr.